Hoka Mach 6 - futócipőteszt

Mivel számos Hoka futócipőt használtam már el, így örültem, amikor lehetőségem nyílt a legújabb könnyített edzőcipőjüket a Mach 6-ot tesztelni.

A kemény felületre fejlesztett futócipőkön belüli kategóriahatárok (edzőcipő/ könnyített edzőcipő/ versenycipő) egyre jobban elmosódnak és ez a Hokánál sincs másképp. Ennek a tendenciának az egyik előnye, hogy mindenki könnyebben megtalálhatja a számára megfelelő karakterű cipőt a dinamizmus - párnázottság tengelyen.

Érdekességként a mindennapos edzésekre leginkább ajánlott semleges lábállásra szánt modellek tömegei:

Skyward X      320 g

Bondi 8          307 g

Bondi X          300 g

Kawana           283 g

Clifton 9         248 g

Mach 6           232 g

Rincon 3         210 g

A Mach 6 első ránézésre egy kimondottan szép formatervezésű, a Hoka univerzum "daily runningshoe" kategóriáján belül leginkább elnyújtott és ettől legaerodinamikusabb külsejű modellje. Véleményem szerint nagyon tetszetős, miután elfutottam, egyértelműen könnyed nyári utcai cipővé fog előlépni (leszerelni).

Kézbe véve a Mach szériánál megszokott könnyűség tapasztalható, de olyan alacsony tömegű cipők találhatók a mai termékpalettán, hogy nem is tulajdonítok különösebb jelentőséget a tömegnek. Ami szembeötlő, az az, hogy kimondottan finom textúrájú anyagokkal dolgoztak a modell fejlesztésekor. A felsőrész anyaga elüt valamelyest a Hokánál jellemző anyagoktól, felépítését tekintve a szokásos kétrétegű hálós anyag.  A Mach szériánál újításként megjelenő külsőtalp pedig az átlagosnál nagyobb felületű és tapintásra is kimondottan kemény, ami jelentős kopásállóságot valószínűsít. Elődjéhez képest a legfőbb változás a Mach 6 esetében az újrakonstruált középtalp, amely keskenyebb felépítésű és a Mach széria előző modelljeivel ellentétben nem kétrétegű, hanem egy 1db-ból álló új fejlesztésű EVA hab, amely valamivel puhább középtalpat eredményezett. Különbség még a Mach 6-nál az előbb említett vékony külsőtalp, amely nagyobb tapadást hivatott biztosítani.

A cipő felsőrésze a tesztelt normál szélességű (D) verzió alapján az átlagos lábfejű emberek számára lehet a legideálisabb. Személyes tapasztalatom alapján a Mach 6 a Clifton 9-nél keskenyebb, nagyjából a Bondi 8 szélességéhez hasonló felsőrésszel rendelkezik. A toebox résznél közepes szélességű, a lábfej középső részén is közepesen széles, a sarokkéregrésznél az átlagnál valamivel keskenyebb. A lapos, csak vékonyan párnázott nyelv számomra kimondottan kényelmes érzetűnek bizonyult és mindkét oldalon levarrt. A fűző lapos, könnyen használható, az egész fűzősor minden sora különösebb erőlködés nélkül végighúzható, szinte egy mozdulattal.

A cipő sarok-lábujj irányú lejtésének mértéke 5 mm, ami Hokánál a leggyakoribb drop érték. A középtalp kialakítása kevésbé hajlított, mint a két ismertebb modellnél (Clifton 9 , Bondi 8). A cipőben felállva a Hokánál sokszor emlegetett: hintázós érzés a Mach 6-nál kevésbé tapasztalható.

A cipőt egyenletes könnyű futással, iramjátékkal és klasszikus megállásos résztávval is teszteltem.

Első benyomásra mindenképpen jóval könnyebbnek érződik lábon a Mach 6, mint amennyi a súlykülönbség pl. a Cliftonhoz képest. Egyenletes iramú könnyű futás közben számomra nagy pozitívum volt, hogy annak ellenére, hogy egy dinamikusabb futásokra optimalizált cipőről van szó, kimondottan párnázottnak tűnt alacsonyabb tempónál is. A gördülékenysége alacsony tempó esetén valamivel elmarad a nehezebb edzőcipőktől, de ez nem meglepő, mert egy kisebb habtömegű modellről beszélünk. Rövid tapasztalásom alapján azt gondolom, hogy könnyű futásokhoz is bátran felvehető, természetesen elsősorban nem a 25-30 km-es hétvégi hosszúkra érdemes bevetni ezt a modellt, bár az eddigi tapasztalataim alapján ilyen távon is elegendő párnázottságot biztosít. A cipő leérkezéskor kellemesen csillapít, elrugaszkodáskor pedig feszesebb, mint nagyobb tömegű alternatívái. A súlypontáthelyezés gyorsabb, határozottabb a Mach 6. esetében.

Tempósabb futások során mutatkozik meg igazán a cipő kiemelkedő oldala. Mind iramjáték, mind pedig résztáv vagy tempófutás közben érezhető, hogy a cipő támogatja a dinamikus mozgást. Ugyan semmiféle karbon elemet nem tartalmaz a talp, de a Hokánál megszokott merev középtalpi hab nagyon jól teszi a dolgát, gyakorlatilag átlök talpközépről a talp elülső részére és az átlag felett jól tapadó külsőtalp is támogatja a gyorsabb tempó tartását. Enyhén vizes rekortánon is teszteltem, ami általában rémálom a sima talpú futócipőkben, de meglepően jól teljesített, csak minimális megcsúszást tapasztaltam az elrugaszkodások során.

Az ún. félverseny vagy könnyített edzőcipők esetében, mint amilyen a Mach 6 is, számomra mindig fontos kérdés, hogy abban az esetben, ha a futó esetleg egy tempósabb edzés során elfárad, lelassul, mennyire tud még tartást és csillapítást adni az a cipő, amitől az azt megelőző percekben még a dinamikus futás elősegítését várta annak viselője. Ebben egyébként a legtöbb gyártó rengeteget fejlődött az elmúlt években, a Mach 6-nál egyáltalán nem éreztem iramjáték közben, hogy ne adna elegendő védelmet a lassabb szakaszok során, amikor pedig gyorsabb tempóra váltottam, érezhető volt, hogy nem egy átlagos kilométergyűjtögető edzőcipő van a lábamon. Természetesen vannak a Mach 6-nál dinamikusabb modellek a Hoka versenycipő palettáján, de a Mach 6 előnye véleményem szerint pont a sokoldalúságában rejlik.

Összességében nálam jól vizsgázott a Hoka Mach 6. Bátran ajánlom könnyű futásokra is, amennyiben nem a maximális csillapítás a cél ezek során, illetve nagyon jó társ lehet résztávokra és tempófutásokra is.