A futás szabadsága

Emlékszem, életemben először a futás „szellemisége” akkor kapott el, amikor a kegyetlen tornatanárunk büntetésként iskolaköröket osztogatott. A regula azonban visszájára fordult: kikerülve az osztálytársak fanyalgó látóköréből, a tanerő szigorú pillantását a hátam mögött hagyva, egyszer csak megéreztem a szél és a nap simogatását, majd kezdett elomlani a véremben az egyenletes mozgás okozta öröm és megnyugvás. Másodszor a cooper-felmérés során kaptam rá az ízére. A harmadik „mindjártittpusztulokel” kör után egyszer csak túlbillenve a mélyponton mozgatni kezdett a kihívás öröme, a teljesítés vonzereje, és meg sem álltam, amíg elsőként nem értem célba.

A futás azóta számtalan örömteli pillanatot okozott az életem során. Ha kellett, kiszabadított önmagamból, máskor pont fókuszálni segített, és mindig megadta a létezés örömét, amely abba az érzésbe torkollott, hogy jó helyen vagyok a saját testemben.

Manapság a csapból is az folyik, hogy mozogni, sportolni kell. Különösen azok számára fontos ez, akik ülő munkát végeznek. A lehetőségek tárháza óriási, általában a bőség zavara, ami a leghosszabb ideig feltartja a lelkes vállalkozót.

Nem véletlen, hogy a futás az egyik legnépszerűbb sport napjainkban, és a lelkes tábor folyamatosan növekszik. Az ember alapvető elfoglaltsága az önálló helyváltoztatás, amelynek örömét a technika fejlődése sokszor elveszi tőlünk. A ciklikus mozgások – mint gyaloglás, futás, biciklizés, evezés – az idegekre nyugtatóan hatnak, miközben az izmokat összehangolt mozgásra késztetik, igénybe véve a test legnagyobb részét. Kevesen tudják, hogy a ritmikusan ismétlődő mozgássor ún. endogén opiodokat szabadít fel az agyban, amelyek nem csak ellazítanak és felszabadult érzéseket okoznak, hanem fájdalomcsillapító hatásuk is van.

A futás számos élettani változást okozó hatása közül – az edzettségen és adott esetben szükséges fogyáson kívül – a pozitív belső folyamatok elindítását szokták kiemelni. Az önbecsülés fokozódása, a testünkkel való szoros és bensőséges kapcsolat kialakulása, a felszabadultság, valamint a bennünket foglalkoztató dolgokra vetülő új látásmód pótolhatatlan gyógymód napjaink rohanó és stresszes világában.

Vissza